Gyönyörű az ég, a Hold ragyog Nem lóg az eső lába Sziporkázó csillagok Mindez már hiába Hol a józanság szép szava? Ó, fejem, miért vagy kába? Egy újabb pazar éjszaka A pazarlás évszakában Barátom, ha ébren vagy Valahol talán hallasz Ha a mámor mégis épen hagy Mondd, mit javallasz? Hisz' a rendet nem én bontom Nem enyém most a táj Tüdőmet nem rontom, Nem dolgozik a máj Üres a stég, a ponton Nem üvölt részeg száj Könnyeim csak ontom Ahogy az idő mondja: állj! Állj... Állj... Állj... Állj... Állj... Mit kéne most, eldőlni? Vagy az űrbe kéne fellőni? De hogy fogunk így fejlődni Ha az időnk nem fog eljönni? Mert lételem lett a félelem Már nincs igazságtételem És úgy érzem, hogy a végtelen Újjászületni már képtelen Bár hallatszik pár kiáltás Igaz barátért kiállás Mégis megcsal a látomás Hogy bármit is ér egy vallomás A rendet valaki bontja Hol enyém volt a táj Tüdejét is rontja, Már dolgozik a máj Nem üres a stég, s e ponton Kiált egy józan száj Könnyeim csak ontom Miközben mondom: állj! Nappal az ész - nem egy tét Átalszom minden estét Ihletként reggel kincs jöhet Bár a kötelességben nincs löket Estére vérzem, érzem az egész Univerzumban mindenki lenéz Mocskos kezek üres, tiszta túsza Megengedi, hogy az üveg visszahúza És a rendet bontva Azt vélte, övé a táj Tüdeje rég elrontva, Nem működik a máj Lelkemen gyorsan túlad Bárcsak tudnám, miért Az orrom előtt megfullad Segítséget nem kér Amit kaptam belőle Fájdalmamban határsáv Senki nem szólt előre Hogy így hal meg egy barátság Így hát ő is eltűnt Bár hallom még szavát Megmaradtak bennünk Elbaszott éjszakák

Trükkös az életem, én mindig tervezek, A sorsra mosolyogva megadva elveszek Úgy érzem kellek neki, vitának helye nincs Markának fele gyönyör, hiába, fele kincs Az élet csuda klassz, csak nézem, és nézem Méhecske nektárt szív és érzem a mézem Nekem ő lett Fortuna, akkurát a pakk Szeretem, mert jobbá tesz, mint pakurát a krakk Mert Ő jó nekem, és természetes Negyedik kerekem, elég ígéretes Szívem tőle RAPes - tökéletes Valamim méretes - én meg nem érettes A Tettye kilátóról, de csodás a látkép Mesébe illő tisztáson előkerül a játék Ajándék minden együtt eltöltött nap Cserébe cigitöltőt s egy költőt kap Meg van írva már, s ez így van rendben Sírva-ríva bár, egy sorba szedtem Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz Én vagyok aki mindent a helyére tesz Mert meg van írva, hogy ez így van rendben Az életem párja vezérel engem Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt Maradt a lepedőn egy homályos folt Boldog vagyok, érzem, mert egészsében élek Bár betegségem érzékelve egész héten félek Mert igen, néha megesik, hogy hatalmasat tévedek Szeretteimre felnézés helyett semmibe révedek Sors így szólt, húzás! - szenzor e korfán Négyszáz milli, túlzás, dextrometorfán Elmúlás, futás, tudás, tapasztalat Ütés-gutás, furán szakad, marad. Elmenni láttak, de hol volt a bánat? Értetlenül álltak, és megdorgáltak Vágytak utánam, vagy mindenük volt a gyász? Vagy a frász, ki kérdezte: "most merre jársz?" De az idő jónak öltözött, és közbelépett És páromhoz kötözött, ki félbetépett Mert Ő az a nő, ki a síromra nő Miatta szikla vagyok, s nem egy megkopott kő Meg van írva és ez így van rendben Sírva-ríva bár egy sorba szedtem Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz Én vagyok aki mindent a helyére tesz Mert meg van írva, hogy ez így van rendben Az életem párja vezérel engem Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt Maradt a lepedőn egy homályos folt A dallamokon ülve bekúszott a fülbe Mit tegyek, hogy mégse harapjak fűbe? Érte szólt mindent tettem, mégis kikészítettem Őt nem a boltban vettem, de két kézzel ettem Szívtam sokat, de megmaradt az emlék Ha meg kéne válnom a világtól, mit tennék? A feledés fogalmának középső ujj Ő marad a régi, és én leszek az új A rádióhullámok úgyis megtalálnak egyszer A Földből növő (Y)igazság jobb, mint a vegyszer A jel sose lesz gyenge, csak valahol csendesül Én befogom rendre, ha akaratom teljesül Talán dallamaim megtalálják füleid Akkor is ha nem tolerálják szüleid Lehessen közöttünk, el ne kószálj Lebegjen fölöttünk, szabadon szállj Meg van írva, és ez így van rendben Sírva-ríva bár egy sorba szedtem Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz Én vagyok aki mindent a helyére tesz Mert meg van írva, hogy ez így van rendben Az életem párja vezérel engem Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt Maradt a lepedőn egy homályos folt

Ismertem, az eget nézte Vagy kedvenc íróját idézte Mivel nem volt hozzászokva Hogy igényem lesz válaszokra Tudta, mit fejében tárol Mást tán tőle elhatárol Még ha semmit sem érhet el Még lehet, akit érdekel Nem kérdezett, nem vallatott A legjobbat tette: hallgatott S hittem, mosolya eláraszt Ha a csend nem volt a jó válasz De később, ha jó adódott Előbb-utóbb elkallódott Inkább maradt örökre lent És előbb-utóbb tönkrement Hát fuss, rohanj, hagyj itt minket Legyen gyors a távozás! Elmorzsoljuk könnyeinket Mert nem lesz már változás Ne fordulj meg, ne nézz többé Ránk, elkísér szellemünk Menekülj csak és válj köddé Ne is nézd, mi lesz velünk Megrázott a csalódás Mint egy bombabecsapódás Most már tudom, ennyit érsz Mindig minden elől kitérsz Túl hirtelen túl hideg lett A táj, a szíved megfagyott Nem ér semmit semmilyen tett A második apám is elhagyott Ma már nem néz fel az égre Minden perce ki van mérve Feje mással van már tele Idézetnek nincsen helye Furcsa egy metamorfózis Az időből egy jó dózis A gond tengerében elmerül De fáj itt belül, legbelül Feltennék még annyi kérdést De már nem várom, hogy felelj Mert elég egy félreértés Hogy önmagaddal betelj Ez nem csak egy puszta sértés Mit más egyszer elfelejt Inkább egy fájó megérzés Hogy a rossz csak rosszat nevel Megrázott a csalódás Mint egy bombabecsapódás Most már tudjuk, ennyit érsz Mert minden elől kitérsz Túl hirtelen túl hideg lett A táj, a szíved megfagyott Nem ér semmir semmilyen tett A második apám is elhagyott Nem tudom, ki nem lát tisztán Én, vagy ki nem mondta: viszlát S hajtva minden félelemtől Végleg eltűnt életemből Rosszat tettem, rosszat szóltam? Vagy csak elég jó nem voltam? Telnek-múlnak a hónapok Úgy érzem a hibás én vagyok

Hazafelé, kicsit részegen Sétálok, mégis délcegen Ha hülyét is csináltam magamból A barátságban nincs karambol Ha bármi is lenne, hát jöjjön el Hidd el, engem nem érdekel Mellettem álltok, nekem ez számít A mosolyotok igazi és nem ámít Csak egy percig éljünk még Ami már elmúlt, lássuk át Csak nézzük, ahogy minden leég És várjuk együtt a nagy csodát Hadd járjunk egy cipőben Én iszom minden szavad Mint a régi szép időkben Tegyük meg, amit nem szabad Boldogság, erre tessék Együtt: tökéletesség Mert ha egymásnak ugrunk Ott a vége, elbuktunk Ha az egyik nem, hát a másik ért Könnyeink hullnak a tegnapért De mosolygunk a holnapra Küzdelmeink folytatva Csak egy percig éljünk még Ami már elmúlt lássuk át Csak nézzük ahogy minden leég És várjuk együtt a nagy csodát Hadd járjunk egy cipőben Én iszom minden szavad Mint a régi szép időkben Tegyük meg, amit nem szabad

Kopp-kopp, ki az, neki is fáj ez Környezete felől elég magas a BIAS Valami ősmagyar, fél-fehéragyar Filmeken felnőtt kőagy őrnagya Ismertétek, egyszer, fölöttetek élt Jóbarát volt, persze, de köztetek félt Félt, félt, félt, félt, félt, de miért? Hisz sose kért, kért, kért, csak épp zenélt És ő lett az elsőszámú célpont Egy olyan közösségben, hol mindenki vért ont Nem fegyverrel, csak szóval, az állandóan folyó Népszerűségharcban, mi, fáj, mint a golyó Néztétek, de mégse ment az elviselés Hadviselés ellene, módszereitek kevés Fület találtak meg, csak épp azt a kettőt Így kocsiból is csak egyet kapott: mentőt Egyszer e rendszer vegyszere ellen Kerget egy szemtelen, esztelen szellem Beletekereg, elege lehet, eszem ette Elevenen bekeretez, mese le se szedte Szedte-vette teremetette, felettessel eltetette Feleskette, lerendezte, keresztbe tett, belezgette Tervbe vette, megverette, megtehette, per belepte Szeretted, de elengedted - nem lehet, mert elfeledted Érdekel, nem érlek el Ki énekel, annak a vére kell Nyisd ki szépen a két szemed És talán épen átvészeled De ez később jön (hééé), haladjunk előre Jöjjön az, hogy ne feleljen hogy lépett a kőre Az iskola, a gimi és az egyetem a helyszín A kollégákat szépen leírja az az egy szín Irigységtől sárga - akár az okker Mert nem nagyon tetszett nekik, hogy csak ő a rocker S a végén abból lesz (hú!) netán harc Hogy mégis melyikük a true metálarc Ha szájdobolni próbált, más verte kenterbe Üzletei során tett szert e kenderbe Yard oldalán bilincs, pofájába' fánk Fűraktárra kilincs, mer' rájár a punk Más szájában MDMA és meszka- Lin, az ő kezében gördeszka Kinn, az utcán, esőben, nem jártas A gurulásban, hát csattan egy hátas De felkel, és mégis leporolja magát Átkozza az eget és szidja a hazát De újra próbálja, és beüti a farát De mégsem adja fel, van mellette egy barát Emlékszem, ahogy megfejelte a betont Mondván: én az őrültséggel keresem a zsetont Mert ő nem egy zseni, mint Milikan vagy Thomson De azt hiszi, keni-vágja ki Hunter S. Thompson Vannak, akik szerint benne pszichopata lakozik Ilyenkor lesz belőle egy szívre ható glikozid És közéjük kerülve megtelepszik a mokszin Megfertőzve, lesz belőle (Z)shiga-szerű toxin Hát elmondom akkor, hogy ki is ez a srác Ez talán minden őrültséget megmagyaráz Mint a Xénia-láz, faluban szépia ház Elmondom, hogy kitörjön a médiafrász Hogy én vagyok, én vagyok, én vagyok, én Én vagyok, én vagyok, én Én vagyok, én vagyok, én vagyok, én A paraszt és a meleg és a karcinogén Ha mégis azt mondanád, hogy te rám vársz A policiklust váltja a szteránváz Mert én vagyok, én vagyok ám, komám A drogos-füves-LSA-s narkomán Ki szemeidben egy picit retardált Nézéssel egy szál cigit betarhált Igen, én vagyok én ez a para genom, én A meztelenül rohangáló parafenomén Kit a gyomrodba te betáplálsz Majd a beleidből robban a metángáz Mert én vagyok, én vagyok, te kis kéjenc A sárga-feha-feka-náci-zsidóbérenc Lári-fári-féle rasztafári Beállós beás vagy akár lovári Hát én voltam én, hát persze, hogy én Lelked-elméd felfrissítő enteogén Kitárul a világ, ha tudsz gitárul Pupilláddal tudatod is kitágul

For so many years I was so blind I was searching for someone Who'd say you're not out of your mind You want exactly who I want And somehow from the world I've finally got my reward But did I really see that girl? Was I dreaming or tripping hard? Without her now I won't get high I save my tears to wonder why If this is just a bad trip Then leave me the psychosis You'll see when my heart's ripped Love is my diagnosis And if this just a dream Please, don't wake me up I just want to sleep And forever carry on Maybe she's an angel Not only healing my wound But saving me from danger And keeping me cured A second tought says: listen Maybe she is evil But if I were a Christian I'm sure I would keep her (I'm staring at the vireo's eye I don't like any stereotype) And if this is just a bad trip Then leave me the psychosis You'll see when my heart's ripped Love is my diagnosis And if this just a dream Please, don't wake me up I just want to sleep And forever carry on Trough million lies I've found the truth That it's not worth to waste the youth There's a redemption for every chance we blew If you hold my hands and guide me trough And what about me? Well... I'll give you candy, give you diamonds, give you pills I'll give you everything you want, hundred dollar bills I even let you hear the songs I wanna sing Just marry me, marry me, marry me Just marry me, marry me, marry me Marry me Just marry me

I've found the place, where I can be happy The most beautiful place, but not in the world It's in your heart, where I'm not empty And where all the best songs can be heard And I can see a little picture There's no Christmas, but Halloween My little spoon, there is a mixture Insinde Lou Reed sings Heroin Sometimes I feel stupid But thank God, not contagious Someone shot me, he's Cupid My combustion's outrageous But every night I burned I fell Your soul I buy, my fear I sell When I see you, I think to myself: Welcome Heaven, farewell my Hell Please don't tell me you're not in love My Crystal Castle, what I miss I fear and loath from what I've done Don't wake me up, Agent Smith 'Cause this is my dream, and my hope, and my life Inside your heart, but mine deserves just a knife And it's not alright to give your gun away When I know it's loaded, please show me a way 'Cause I'f we just talk about the future and think about the past We'll never be able to see from first to last I know we're not all angels, just one can be true I'm just the devil, searching for you Drugs are good, but no for me 'Cause my number's not fourteen So let me in, what I show Is both of us just gotta go Tell me, where, swim in the river? I'll hug you there, when You shiver I will not leave you alone You're asking a lot to lone Strange time in my life, I know I'm just an old boy in the falling snow Without you I feel like an elepthant man And I can't erase my head, but what then? 'Cause this is my dream, and my hope, and my life Inside your heart, but mine deserves just a knife And it's not alright to give your gun away When I know it's loaded, please show me a way